Erdélyben kirándultunk Határtalanul!
Az osztályunkkal a Határtalanul! program támogatásával május 15. és 18. között Erdélyben kirándultunk. Az utazás alkalmával számos történelmi emlékhelyet, kulturális örökséget kerestünk fel, láttunk sok természeti szépséget. Megismerkedtünk régi mesterségekkel, találkoztunk érdekes emberekkel, és mivel más iskolák is részt vettek ezen a kiránduláson, így sok új barátot is szereztünk.

1. nap
Kirándulásunk első napján reggel 5 órakkor indulunk Sajólád felé, ahol csatlakoztak hozzánk a helyi általános iskola hetedik osztályos tanulói, majd folytattuk utunkat Románia felé. Közben megismerkedtünk idegenvezetőnkkel, Márti nénivel, akitől számos érdekességet tudhattunk meg a négy nap során.
Az első megállónk Nagyváradon a Kanonoksor volt, majd átsétáltunk a Székesegyházhoz, ahol megcsodáltuk a Mária Terézia által adományozott orgonát, a gyönyörű freskókat. Az egyik osztálytársunk az iskolánk nevével ellátott emlékszalagot kötött a templom előtt álló Szent László szobor kerítésére.

Ezután a Püspöki palotát tekintettük meg, ahol őrzik Szent László aranyozott hermáját.

Utunk Kolozsvár felé folytatódott, de közben még megálltunk a Király-hágón. Az Erdély központjának tartott Kolozsváron megnéztük Mátyás király és Bocskai István erdélyi fejedelem szülőházát.

Sétánk a főtérre vezetett, ahol a Szent Mihály templomról és az előtte álló hatalmas Mátyás király emlékműről mesélt Márti néni. Megtudtuk, hogy a székesegyház gótikus stílusban épült és sok jeles történelmi esemény színhelye volt.

Ezután utunk a szálláshelyünkre Nyikómalomfalvára folytatódott, ahol meleg vacsorával és fűtött szobákkal vártak bennünket.
2. nap
Másnap a reggeli után indultunk Farkaslakára, ahol az Ábel könyvek írójának, Tamási Áronnak a sírjánál helyeztünk el egy emlékszalagot.

Ezután Korondra utaztunk, ahol találkoztunk aznapi vezetőnkkel, Helga nénivel, és elsétáltunk Zoli bácsihoz, aki a feleségével a taplász mesterségről mesélt nekünk. Megtudtuk, hogy a taplógombát már az őskortól kezdve sokféle dologra használták az emberek, például gyógyászatra, tűzőrzéséhez, dísztárgyak készítéséhez.

Utunk ezt követően a fenyőkúti tőzegmohaláphoz vezetett. Itt a tanösvényen sétálva hallottunk az itteni érdekes élővilágról, az áfonya szedéséről, gyógyhatásáról, megcsodáltuk az ezeréves fákat.

A lápvidéket elhagyva, egy hosszú séta után érkeztünk el Zita nénihez, aki az általuk gyűjtött gyógynövényekről és az ezekből, a műhelyükben készített szörpökről, lekvárokról mesélt nekünk.

Délután Parajdra, egy sóvágó műhelybe látogattunk, ahol vendéglátónktól, Csaba bácsitól megtudtuk, hogy a közelben bányászott sót nemcsak étkezésre, hanem gyógyászati célokra is használják, mivel egy sótömbben 84 féle ásványi anyag található.

Ezután visszatértünk Nyikómalomfalvára, ahol 17 órától egy dzsipes kalandtúrán vettünk részt.

Ezen a kiránduláson felvittek minket a település felé magasodó hegyre épített Jézus Szíve Kilátóhoz, ahonnan nagyon szép látvány tárult elénk.

Visszatérve a szállásunkra, vacsora után a helyi Boróka néptáncegyüttes négy tagja erdélyi táncokra tanított bennünket.

3. nap
Harmadik nap a többségében magyar lakta településre, Székelyudvarhelyre látogattunk el. Idegenvezetőnk a város főterén álló köztéri szobrokról mesélt nekünk, majd megnéztük a Református Kollégiumot, melyet 1670-ben Bethlen János alapított.

Ezt követően a közeli Vasszékely szoborhoz sétáltunk, ami Szabó János helyi szobrász alkotása.

Utunk ezután Szejkefürdőre vezetett, ahol emlékszalagot helyeztünk el a „legnagyobb székelynek” tartott Orbán Balázs sírján, ami egy domboldalon található, és amihez 16 székelykapun keresztül lehet felsétálni.


A közeli Mini Erdély makettparkban láthattuk Erdély szinte valamennyi várát, kastélyát kicsinyített formában felépítve.

Délután a „Küküllő gyöngyének” is nevezett Segesvárra utaztunk, aminek belvárosa az UNESCO világörökségéhez tartozik. Itt megnéztük a 64 méter magas Óratornyot, valamint Drakula szülőházát, majd a Diáklépcsőn felsétáltunk a templomdombra, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a városra.

Nyikómalomfalva felé tartva Fehéregyházán emlékszalagot helyeztünk el Petőfi Sándor szobránál.

Szálláshelyünkre érve rövid szabadidőt kaptunk, ami alatt a fiúk focizhattak a helyi fiatalokkal, a lányok röplabdáztak, társasoztak, vagy ismerkedtek útitársainkkal. A vacsora után még elsétáltunk a közelben található tehenészetbe, ahol bocikat simogathattunk, tehenet fejhettünk.

4. nap
A negyedik, és egyben utolsó napon a csomagjaink buszra pakolása és a reggeli után elsétáltunk a fafaragó Jenő bácsi asztalos műhelyébe, ahol sok érdekességet tudtunk meg a faluról, ami egy kis patakról kapta a nevét. Megismerkedtünk a székelykapuk készítésével és mi is kipróbálhattuk a fafaragás mesterségét.

Hazafelé tartva még megálltunk az erdélyi utunk utolsó állomásán Szovátán. Itt egy órás sétát téve megnéztük a várost és a sós vízű Medve-tót.

A kirándulásunk élményekben gazdag és tanulságos volt. Sok érdekes helyet láttunk és rengeteg új ismeretet szereztünk a meglátogatott városokról, emlékhelyekről és történelmi épületekről. Összességében egy nagyon emlékezetes időt töltöttünk együtt, amelyre szívesen fogunk visszagondolni.
Ginovszky Fanni és a 7. osztály tanulói


A 7. osztály erdélyi kirándulása
A Határtalanul pályázat (HAT-KP-1-2024/1-000952) jóvoltából iskolánk 7. osztálya 2025. április 3-6. között megismerkedett Erdély gyönyörű tájaival, nevezetességeivel. A négy nap alatt bőséges programban volt részünk.
Április 3-án korán reggel, fél 6-kor indultunk 22 tanulóval Sajóvámosról. A buszon csatlakoztunk az Izsófalvai Izsó Miklós Általános Iskola tanulóihoz.

Kirándulásunk első helyszíne Nagyvárad volt, ahol megnéztük a város egyik legismertebb nevezetességét a Szent László Székesegyházat és a Püspöki Palotát, itt megtekintettük Szent László hermáját és sétáltunk a szépen gondozott, tavaszi pompájában tündöklő parkban.

Utunk során megálltunk a Királyhágónál, majd következett Kolozsvár. Itt ellátogattunk Hunyadi Mátyás szülőházához, és fényképet készítettünk a Szent Mihály- templom előtti főtéren álló lovas szobránál. A buszból láthattuk a Házsongárdi temetőt, ahol számos neves erdélyi személyiség nyugszik.

Szállásunk Nyikómalomfalván volt, ahová az odavezető út nagyon sokáig tartott, közben csodálatos környezetben volt részünk, láthattuk a Tordai hasadékot is. Vendéglátóink nagyon kedvesek voltak, maximális ellátást kaptunk.
Kirándulásunk második napján 7 órakor keltünk, majd a bőséges reggeli után elindultunk Székelyudvarhelyre, ahol megismerkedtünk székely és magyar személyiségek szobraival.

Ezután Szejkefürdőre vezetett utunk, ahol felsétáltunk Orbán Balázs sírjához az odavezető székelykapu- soron, itt diákjaink szalagot helyeztek el. Látnivalóban gazdag volt a Mini Erdély Park, ahol megtekinthettük Erdély építészeti sokszínűségét.

Következő állomás Segesvár, elsétáltunk a legismertebb nevezetességéhez az Óratoronyhoz, amely a város jelképe. A másik ikonikus helyszíne a Diáklépcső, amely egy fedett fakonstrukció, és a várfalon található iskolához vezet. Utunk végén szalagot helyeztünk el Petőfi Sándor emlékművénél.

Megérkezve a szálláshelyünkre, még meglátogattuk a faluban élő és jelenleg is dolgozó, Pap Jenő fafaragó bácsit. Ő bevezetett minket a székelykapu készítés rejtelmeibe, kipróbálhattuk a fafaragást is.

A harmadik nap már fáradtan és nehezen indult, de mégis izgatottan keltünk fel. Az elfogyasztott finom reggeli után Farkaslakára vezetett utunk, ahol megnéztük Tamási Áron székely író sírhelyét.

Következő megálló: Korond. Először Szász Ilyés méhészetébe mentünk, ahol a fia Mátyás nagyos sok érdekeset mesélt a méhekről és beavatott minket a mézkészítés rejtelmeibe. Finom és különleges mézeket kóstolhattunk.

Ezután Fábián Zoli bácsihoz és feleségéhez mentünk, ők taplászként ismertek, amely egy nagyon különleges mesterség. Harmadik mesterként megismertük Tófalvi Csabát, aki sóvágó. Nagyon tetszett a bemutatója, vásároltunk is nála.

Következő úticélunk Parajd volt, amely egyik legnagyobb sólelőhely Európában. A földalatti bánya hatalmas termei ionizált levegőjükkel különösen jótékony hatással vannak a légzőszervi betegségekben szenvedőkre.

Ezt a napot egy korondi vásárlással szerettük volna zárni, de sajnos az időjárás közbeszólt, hirtelen hatalmas mennyiségű eső esett.
Este a vacsora után a nyikómalomfalvai Boróka néptáncegyüttes négy tagja táncházat tartott nekünk. Mindenki nagyon kellemesen elfáradt, így a nap végére.
A negyedik napon csodálatos „téli” reggelre ébredtünk, a reggeli után elindultunk haza.

Utunk során megálltunk Szovátán, a Medve-tónál, nevét alakjáról kapta (medve formájú), ez a legismertebb természetes heliotermikus tó a világon, melegebb a vize, mint a levegő. Buszunk legközelebb a Királyhágón állt meg, ahol lehetőségünk volt hógolyózni is.


Fáradtan, de tele élményekkel és emlékkel jöttünk haza. Köszönjük, hogy eljutottunk ezekre a helyekre.


A Határtalanul pályázat jóvoltából iskolánk 7. osztályos tanulói (23 fő), Erdélyi kiránduláson (HAT-KP-1-2024/1-000952) vesznek részt 2025. április 03-06. között.


A HATÁRTALANUL pályázat jóvoltából iskolánk 7. osztálya 2024. május 9- 12. között megismerkedhetett Felvidék gyönyörű tájaival. Utazásunk 4 napja alatt bőséges programban volt részünk.
Május 9-én reggel fél 7-kor indultunk Sajóvámosról 14 tanulóval.

Kirándulásunk első helyszíne Rimaszombat volt, ahol megnéztünk egy katolikus templomot. Ezután elindultunk Kékkő várába, ahol elmentünk a várfalhoz. Majd Mikszáthfalvára vezetett az utunk, ahol Mikszáth Kálmán műveit: a Szent Péter esernyőjét és a Néhai bárány történetét ismertük meg. Szklabonyán népi játékokkal is játszhattunk. Késő délután megérkeztünk a szállásunkra, ami Nagymegyeren volt. Vacsora után még lementünk a közeli pályára, ahol fociztunk, röpiztünk, és megismerkedtünk a múcsonyi gyerekekkel.


A második nap 7 órakor keltünk, majd reggeli után elindultunk a Szedres tanyára, ahol különböző fegyvereket láttunk, lovagolhattunk, íjászkodtunk, a jurtában egy rendhagyó történelemóra részesei lehettünk. Ezután Csicsóra vezetett az utunk, ahol a Gáspár Sámuel Alapiskolát látogattuk meg. Hazafelé megálltunk a gútai vízimalomnál, ahol megtekintettük a skanzen hajót, és bemutatták nekünk a történetét. Majd visszatértünk a szállásunkra.


A harmadik nap a finom reggeli után a bősi vízerőműhöz vezetett az utunk, ahol nagyon szép és érdekes látvány fogadott minket. Fotózkodtunk az üveghídon, majd utunkat folytatva a dévényi várhoz mentünk. Itt az idegenvezetőnk nagyon sok különleges történetet mesélt a várról. Ebéd után a szlovák fővárosban, Pozsonyban nézelődtünk. A várban megkoszorúztuk Szent Erzsébet szobrát. A nap zárásaként ellátogattunk a dunaszerdahelyi DAC stadionba.
Az este egy vetélkedőn vettünk részt.
Az utolsó nap mindenkinek nehéz volt felkelnie. Könnyes búcsút vettünk a szállástól, és elindultunk Komárno városába. Itt látogatást tettünk az erődnél, megtekintettük és megkoszorúztuk Jókai Mór emlékszobrát.

Fáradtan értünk haza. Az út során sok új ismerősre, barátra tettünk szert. Nagyon sok élményt szereztünk a 4 nap alatt a gyönyörű Csallóközben.
Köszönjük, hogy eljuthattunk ezekre a csodás helyekre!



A „HATÁRTALANUL” pályázat jóvoltából iskolánk 7. osztálya 2023.május 10-13. között megismerkedhetett Erdély gyönyörű tájaival. Utazásunk 4 napja alatt bőséges programban volt részünk. Május 10-én reggel 6 órakor indultunk Sajóvámosról 23 tanulóval. A buszon csatlakoztunk a mezőnyárádi Boldog Sándor István Katolikus Általános Iskola tanulóihoz és kísérőikhez.



Nagyvárad volt kirándulásunk első helyszíne. A Székesegyházat, a Holdas templomot, majd Szent László hermáját tekinthettük meg. A város méltán kapta az „Erdély Párizsa” megtisztelő nevet. A gyönyörű főutcai séta után megtekinthettük a Holnaposok szobrát.





A szállásunk a mesés Torockón volt. Csodaszép környezetben játszhattunk, kirándulhattunk a Székelykő lábához. Vendéglátóink nagyon kedves emberek voltak, maximális ellátást kap-tunk. A hangulat az éjszaka folyamán és a buszon is fergeteges volt, igazán összekovácsolta az osztályt és a két iskolát.


Kirándulásunk 2. napján a tordai sóbányát és a Tordai-hasadékot látogattuk meg. Egy rövid túra keretében besétáltunk a hasadék belsejébe, ahol nagyon szép táj tárult elénk. Több függőhídon át kellett mennünk, ami még izgalmasabbá tette a túrázást.






A 3. nap Nagyenyeden kezdődött, ahol betekintést nyerhettünk az erdélyi magyar diákok életébe. A Bethlen Gábor Kollégiumot mutatta be nekünk egy nagyon kedves tanár néni.


Egy kis pihenő után folytattuk utunkat Gyulafehérvárra, ahol a Szent Mihály Székesegyházban megkoszorúztuk a Hunyadiak síremlékét.


A nap legfárasztóbb feladata volt Déva várának felkeresése. Nehéz túra volt, de a látványért megérte. Fentről elénk tárult a Kárpátok gyönyörű sziluettje.


A nap végén ellátogattunk a Böjte Csaba által alapított gyermekotthonba, ahol sok-sok adományt adtunk át az otthonban élő gyerekeknek. Megható volt látni az ott élő gyerekek örömét, összetartását.


Utolsó szállásunk Déván volt, ami mindenki szerint pazar volt. Éjszaka nem sokat pihentünk. ami rányomta bélyegét a másnapra. Jó barátságok születtek a mezőnyárádi diáktársainkkal, akikkel együtt utaztunk.
Kirándulásunk utolsó napján tiszteletünket tettük Aradon, a Vesztőhelyen, a vértanúk emlék-művénél.


Programunk Nagyszalontán zárult. Meglátogattuk iskolánk névadójának, Arany Jánosnak a szülőházát, majd a Csonkatoronyban nézhettünk meg néhány érdekességet költőnk életéről. Legvégül megkoszorúztuk Arany János szobrát a szoborparkban.




Fáradtan, nyúzottan, de tele élménnyel és sok- sok emlékkel jöttünk haza. Köszönjük, hogy eljutottunk ezekre a csodálatos helyekre!


1. oldal / 2

















